Proaktív Városfejlesztés

Avagy módszer és szemléletváltás városfejlesztési projektek generálására és azok közösségi megvalósítására

Sokszor tekintenek a városvezetők úgy a városfejlesztésre, hogy az nem más, mint a közszféra által finanszírozott projektek minél nagyobb számban való megvalósítása, és hogy akkor fogják őket megválasztani, ha az ő ciklusuk alatt kellő mennyiségű köztér és közintézmény épül meg, vagy újul meg. Mégis sokszor tapasztalják, hogy viszont pont ezek a projektek kerülnek a támadások középpontjába, és az ellenzék ezeken élesíti a nyelvét, ezeken találják meg a legtöbb kifogásolni valót. Mik is szoktak ezek lenni általában?

• Miért került ez annyiba? Valakinek biztos meg kellett tömni a zsebét.
• Miért pont azt a projektet kellet megvalósítani, hiszen másra kellett volna a pénz, ezek abszolút átgondolatlan lépések voltak?
• Miért pont akkorát, hiszen nagyobbra vagy kisebbre lett volna szükség? Vagy miért pont oda?
• Miért azokat a tervezőket vonta be, mikor vannak sokkal jobbak és tehetségesebbek is?

Mi erre a válasza a politikusnak? "Nem törődünk vele, ebben a városban csak hülyék laknak", stb., miközben mégsem tud nyugodtan aludni, hiszen megannyi kritikának teszi ki magát, és külön idegesítő, hogy néha maguk is úgy érzik, az ellenzéknek van némi igaza. 

A legnagyobb nehézség, hogy ennek a típusú "térburkolat és intézmény átadási" projekteknek ráadásul véges a lehetősége, hiszen nagyon függnek a pénzszerzési képességtől, a lobbierőtől, így a nagypolitikától, és sokszor még nagyobb probléma is lehet, hogy amire meg pénzt tudnak szerezni, arra pont nem volt szüksége a városnak, vagy nem pont úgy, ahogy azt adják. A polgármesterek persze ezt sok esetben nem is árulhatják el, vagy ha nem veszi igénybe, akkor pedig erős kritika éri, mekkora baklövés volt nem igénybe venni.

De vajon van-e más módszer, mint hogy pénzt kilobbizni, adót kivetni és építeni, állandóan valami látványosat produkálni, miközben nincs forrás, évtizedekig nem tudnak megvalósulni fontos problémák, és ami a legidegfeszítőbb, hogy nem tudnak megoldódni nagy átalakítást igénylő ügyek, mert a világ pénze nem lenne elég rá, miközben még az elődök elhibázott döntéseit is ki kellene javítani. Mindezeket a dilemmákat csak a városvezetés látja, a nép, az Isten adta nép, pedig nem kegyelmez, ontja a kritikát. 

De mi az a Proaktív Városfejlesztés, ami e sok problémára gyógyírt ad?

Mindenek előtt hála mindazoknak a kedves barátaimnak, akiktől sokat tanulhattam a városfejlesztési és marketing szakterületen, akik által megismerhettem egy korszerűbb városfejlesztési és kommunikációs szemléletet, és akik által magam is gazdagabb lehettem sok tapasztalatnak: Gauder Péter, Baross Pál, Soóki-Tóth Gábor, Alföldi György urbanisták és Wolf Gábor marketinges.

Ez a módszer nem ismeretlen a nyugati városfejlesztési gyakorlatban, mondhatom ahogy az üzleti kultúra is fejlettebb, úgy a városvezetési és kommunikációs kultúra is. Van ott egy másfajta vezetési stílus, szemlélet, amelyet érdemes tanulmányozni, követni, mert az összefügg azzal, amire magunk is vágyunk. Most nagyon röviden összefoglalom neked itt a TITKOT!

 Itt, amikor gazdagságról és ideális életről beszélek, nem a "VEDD EL, TIPORD EL, MERT A MÁSIK NEM SZÁMÍT, NEKED AKKOR TÖBB MARAD" típusú kissé maffiózó beállítottságú üzleti vagy városvezetési kultúrára gondolok, hanem arra, amely úgy hoz létre gazdagságot, hogy abban mások is jól érzik magukat, sőt, "ŐK IS GAZDAGODNAK VELE, ÍGY ÖRÖME LESZ MINDENKINEK". 

Maffiózók (www.origo.hu)

Hogy jobban megvilágítsam, ez olyan, mint amikor a rabszolgatartásról áttértek a jobbágyságra, mivel rájöttek, hogy többet termel az, akit engednek saját földön gazdálkodni, mint akit csak rabszolgaként tartanak. Térjünk vissza a mi ügyünkre! Tehát ha az érintettek maguk is érdekeltekké válnak a (közös)városfejlesztésben, akkor csak arra van szükség, hogy ezt az érdekeltséget létrehozzuk, szövögessük, mint pók a hálóját, és egy közös cél irányába elmozdítsuk. Jól hangzik ugye? Hallom a kérdéseket, hogy de ezt hogy lehet létrehozni? Kicsit utópisztikusnak tűnik.

Közös fejlesztés: Mi a közös cél, mi a közös érdek? (www.thornleyfallis.com)

Ez egy összetett téma, de mégis ráérzel az ízére, akkor magad is rájössz, hogy ez hoz neked több sikert, és nem is érted majd, miért kínoztad magad a nálunk most honos módszerrel. Van hozzá türelmed? Akkor tarts velem tovább!

Fejlesztés / Komfort zóna elhagyás / Változás, amit az emberek nem szeretnek. Kivéve, ha..... ?www.linkedin.com/pulse/challenge-yourself-enlarge-your-comfort-zone-danny-korem

Egy kis alapozás! Mi a fejlesztés? "Növekedés, erősödés, tökéletesedés" mondja az értelmező szótár, de miért is? Mi a cél? Az adott közösség (jelen esetben a városi közösség) "túl"élésének esélyeinek a javítása. Van az a mondás, hogy ami nem fejlődik, az visszafejlődik, tehát az életmód, a környezet, az igények mivel folyamatosan változnak, így állandó az ezekből származó kihívás is. Tehát jobb vele szembe nézni, és időnként új célokat kitűzni, hiszen ha nem tesszük, a változó körülmények hatására, veszítünk a túlélési esélyünkből, és egyre több problémával kell szembe néznünk.

A ma jellemző városfejlesztési eszköz: A tervgyár 

(Gauder Péter szóhasználata szerint)

 

A tervgyár jellemző gyakorlata

·         Inkább a problémákból indul ki, és arra reagál, nem célokat valósít meg.

·         Elsősorban a fizikai tér megváltoztatására irányul (hardver – softver)

·         Sok a szereplő – mégis ad hoc módon vesz részt a folyamatban – érdekellentétek - mindenki önállóan tűz ki célokat,

·         Tervezés közben derül ki, hogy sokkal több a résztvevő, akiknek a szándékát utólag kell összehangolni

·         A kész tervet utólag támadják,

·         Szűk körben döntenek (polgármester + testület + főépítész + fejlesztő), aminek így kicsi a hatásfoka, a negatív hatása csak sokkal később válik ismertté,

·         Csak egyféle megoldást ad - nem képes a problémát komplexen kezelni, arra rugalmasan reagálni,

·         A megoldás eszközeinek integrálása és a szinergikus hatás elmarad,

·         Többféle kompetencia együttműködése lenne szükséges, de csak a mérnökiek dominálnak,

·         A megalkotás pillanatától folyamatosan elavul, egy idő után korláttá válik, amely nem tud reagálni a megváltozott helyzetre,

·         Az Önkormányzat csak a közszféra bevételeire támaszkodhat, a magánszféra pénzeit nehezen tudja bevonni a fejlesztéseibe,

·         A fejlesztő csak a saját projektjét erőlteti, nincs összhangban a nagyobb városfejlesztési összefüggésekkel. (gombhoz a kabát),

·         Nincs benne kihívás, a város aktorai passzívak maradnak

A tervgyár jellemző kommunikációja: Kioktató

Lakossági fórum

·         A tervező a már kész tervet egy lakossági fórumon mutatja be, ami már el van eleve döntve, és ami a jelenlévőket eleve bosszantja, mert nem alkotótárs a folyamatban,

·         Nincs közösségi input,

·         Nincs megegyezés az érintettek és a programot adó városvezetés között,

·         Elmarad az érdekegyeztetés a különböző érdekű szereplők között,

·         A terv akkor is elfogadásra kerül, ha a jelentős többség ellenállását váltotta ki,

·         A hatása kicsi, tartalma mindig vitatot

     

A Proaktív Városfejlesztési Eszközök (PVE)

A "proaktív" szó jelentése: Kezdeményező, előrelátó, tevékeny. Tehát nem reagál egy-egy problémára, hanem fejlesztést generál

         Mi az, amire épít ez a módszer? Az egyik legősibb emberi késztetésre a beavatkozás igényére, amely mindannyiunkban jelen van, amely a gyermeket cselekvésre készteti. Szinte az első pillanattól, amikortól képes, be akar avatkozni a világba, aktív, játszik, kezdeményez. 

A beavatkozás igénye a legősibb velünk született késztetés

Példák más területekről a közös célkitűzés és

problémamegoldás hatékonyságára

         Skandináv országokban, hótól elzárt településeken, a közös problémamegoldásra településszintű tanuló körök jöttek létre, amikoris a megoldandó feladatokra, vízellátás, hulladékgazdálkodás, ellátási feladatok megoldására közösen kerestek megoldást.

         Az orvostudomány is már felfedezte, hogy gyorsabban gyógyul a beteg, ha a terápiát az orvos és a beteg közösen alakítják ki, beszélik meg, mert ha személyre van szabva, akkor gyorsabban gyógyul a beteg.

         Egyre több munkahelyen fedezik fel, ha a vezetők és a vezetettekkel közösen állapítják meg a cég céljait, akkor jobbak a cég eredményei, nagyobb lesz a munka hatékonysága és jobb az EGYÜTTMŰKÖDÉS.

Mik a jellemzői a kezdeményező típusú 

konzultatív jellegű

 közös tervezésnek és fejlesztésnek?

         A közszféra a kezdeményező, így irányíthatja végig a folyamatot,

         A széleskörű partnerség, kialakítása valódi szándék,

         A közösség működési, térhasználati módján kíván változtatni, és ebből vezeti le a fizikai tér megváltoztatásának igényét (softver-hardver) - programozás

         A célok és a megvalósítás módja körül nagyobb a konszenzus, és az együttműködési szándék,

         Szélesebb körben érzik sajátjuknak és értik meg a tervezett megoldást, így inspirálja a tér szereplőit a megvalósításra,

         Eleve alternatívákban gondolkodik, képes a problémát komplexen kezelni, arra rugalmasan reagálni,

         A megoldás eszközeit integrálja és a szinergikus hatást ér el,

         Többféle kompetenciát egyesít, nem csak a mérnökit - kommunikációs, szervezetfejlesztési, városmarketinges, ingatlanpiaci, turizmusfejlesztési, közösségfejlesztői, kapcsolat (klaszter) építési, változás-menedzsmenti, élménytervezői, stb.

         Rugalmasan tud reagálni a változó körülményekre, mert nem a kész terv, hanem a cél megvalósítása van a fókuszban

         Az Önkormányzat és a magánszféra a megvalósítás közben is együttműködik,  mert motivált a program finanszírozásában,

         A fejlesztőt a közös célok és program megvalósítására a közszféra vonja be, mivel ingatlanpiaci szempontból is reális a terve,

         A közös vízió kihívás a tér szereplőinek, és izgatja az ingatlanpiacot.

A kommunikáció módja nem kioktató, 

hanem konzultatív

·         Kooperatív és korporatív attitűd

·         A terv célját, programját együtt dolgozik az érintettekkel, az ellenérdekű felek és döntési szintek között érdekegyeztetés folyik

·         A döntés előkészítésbe bevonja a fejlesztés megvalósítóit is

·         Az egyeztetést barátságos légkör jellemzi, van visszacsatolási lehetőség – win-win

·         A terv alternatívákban készül, választási lehetőséggel

·         A szakértők a programozási folyamat aktív szereplői, javaslataikat széles körben ismertetik

·         Egy adott probléma megoldására esettanulmányok bemutatásával segítik a bevont partnereket

·         Moderátor vezeti az egyeztetéseket

A Proaktív Városfejlesztés menete

(A lényeg!)

·         A közösen kitűzött célokat valósítása vezérli a folyamatot, nem pedig problémákra reagál,

·         Nem a mit, hanem a hogyant kell megtervezni!

·         Általános cél megfogalmazása

·         A városvezetés elköteleződik a cél és a tervezési/fejlesztési módszer mellett

·         Szereplők beazonosítása – lakosság, civilszervezetek, véleményvezérek, vállalkozók, helyi szakértők, külső fejlesztők

·         Figyelemfelkeltés, toborzás

·         Kérdőívezés, workshopok, kérdőívezés, kerekasztal-beszélgetések – minden egy esemény, amelyről bőségesen kell „tudósítani”,

·         Térprogramozás, koncepciótervek, struktúratervek, masterplan (telepítési tanulmánytervek – akár már az érintettekkel részben finanszírozható)

·         Aktív illetve releváns szereplőkkel véleményezés

·         Képviselőtestületi jóváhagyás

·         Tér- és városfejlesztési menedzsment felállítása, aki levezényli a megvalósítást. – Konzultatív szervezet támogatja